FEJLESZTÉS - FORGALOM - GÉPÉSZET - UTAZÁS - NOSZTALGIA
Ismét csörög a Bakony
A 11-es számú, Győr és Veszprém között húzódó vonalunk talán a legszebb az egész országban, legnagyobb erénye pedig, hogy a közúton nehezebben megközelíthető bakonyi településeket is bekapcsolja az ország vérkeringésébe. Ez a meghatározás különösen a Veszprém és Veszprémvarsány közötti szakaszra igaz, itt található az igazi szurdokvasút. A fenti szakasz átlagosabbnak mondható az alsónál, itt már a 2007/2008-as menetrendváltástól visszatértek az M41-es vontatta személyvonatok, kiváltva ezzel a Bz-ket (nem mindet). Ekkor már a lenti szakaszra is kiküldtek egy pár vonatot, ez azonban gyakorlatilag 4 óra hosszat Veszprémben álldogált. Az akkori már egy jó kezdeményezés volt, azonban igazán utasbarát menetrendnek nem lehetett nevezni.
Nagyjából ez változott meg a
2008/2009-es menetrendváltáskor, amikor is főleg a kirándulóknak kedvezve,
hétvégenként 2 illetve 3 óránként közlekedik mindkét irányba személyvonat.
Egy pár kivételével mind Csörgővel. Ezelőtt csak a dudarbányai tehervonat
illetve különböző különvonatok közlekedése esetén reménykedhettünk mozdonyos
vonatban. Főleg a sűrített menetrend és a Csörgők közlekedése az alsó
szakaszon vonzza mostanság a vasútbarátot, vasútfotóst így például engem is,
ezért az írás további részében ezzel a résszel szeretnék foglalkozni,
különösképp a Veszprém-Zirc szakasszal.
Veszprémből elindulva elkanyarodunk a szombathelyi fővonaltól, majd lassan
Jutaspusztán találjuk magunkat. Itt kisebb dombokon haladunk, néhol egész
szűk ívekkel tarkítva, majd lassan a Bakony lábainál találjuk magunkat.
A 39512-es vonat ereszkedik le Veszprém felé Jutaspusztán (C) Pintér Tamás
Ezek után már nem sokat kell haladnunk ahhoz, hogy a hegyek közé kerüljünk, érkezik a vonal talán egyik két leglátványosabb pontja, a két Répás-völgyi viadukt. A vonalvezetés egyik érdekessége, hogy itt majdnem 180 fokot fordul a pálya, majd egy enyhe visszafordítással és folyamatos, kisebb ívekkel a vonat visszafordul Eplény felé.
Egy délutáni vonatot tol fel a 2171-es, a 10-es lassújelekkel
teliszabdalt, első viadukton (C) Pintér Tamás
A vasút keresztezi a 82-es főutat, vadregényes erdőkben halad, majd eléri
Eplényt. A takaros kis állomás egyik jellegzetessége, hogy itt minden
vonatnak kötelező megállnia. Ezt a rendszert pár évtizede vezették be,
amikor is egy M44-es vontatta tehervonat nem tudott megállni az állomáson és
kisiklott. Ekkor védőváltókat helyeztek ki, melyeknek szabványos állása
kitérő. A vonalon ezen a részen található az egyik legnagyobb emelkedő. Az
állomás sajnos utasforgalmilag nem tölt be nagy szerepet, mivel a falu még
legalább 2 km-re található. De ezen nem is kell csodálkozni, anno az állomás
főleg szénrakodás, s nem személyszállítás miatt épült. Erről árulkodik a máig
meglévő magasrakodó.
Az utolsó előtti vonat Veszprémbe, télen (C) Pintér Tamás
Vonatunkkal elhagyjuk az állomást, lassan el is érjük a falut, ahol ismét keresztezzük a főutat. Ennek a helynek ismét van érdekessége, az erre járó ember rögtön az átjáró után peronnyomokra bukkan. Ide egy megállóhelyet terveztek az utasforgalom fellendítése miatt. A megálló félig el is készült, azonban a munka egyszer csak leállt, mint kiderült azért, mert itt szintén elég nagy emelkedő van és a vonatok nem biztos, hogy maguktól el tudnának indulni… Pedig tökéletesek lennének az adottságok, a megálló gyakorlatilag a falu közepén helyezkedik el.
A fantom megállóhelyen halad a 2204-es a 39512-essel (C) Pintér Tamás
Visszafordulunk észak felé, majd lassan a szemünkbe tűnik az Eplény és Zirc között található alagút. Még ezelőtt, oldalt a domboldalban újabb közutat terveznek, gyakorlatilag már csak a betonozásra vár az új „sztráda”. Innen is lehet még fotózni mindkét irányba.
Tél, 39514, M41 2191, Eplény (C) Pintér Tamás
Tavasz, 39513, M41 2204, Eplény (C) Pintér Tamás
Beérünk a Lókúti-alagútba, ennek tetejéről ragyogó kilátás nyílik a Zirc felől érkező vonatra.
(A szokásos 39512-essel halad a téli tájban M41 2108 (C) Pintér Tamás
Ugyanez a szerelvény, visszafelé, 39517-ként (C) Pintér Tamás
Ezen a helyen volt Lókút megállóhely, már nagyon rég megszűnt. Egykori létezéséről csak egy kis mellékhelyiség árulkodik…
Lókút mh. maradványai (C) Pintér Tamás
Egy elég hosszú egyenes szakasz következik, lassan a 82-es főút is beér mellénk, innentől kezdve majdnem párhuzamosan halad a vasúttal Zircig.
Fotó a 82-es főútról és egy Győr felé haladó vonatról (C) Pintér Tamás
Az előző este nagyobb mennyiségű hó esett le, ez nem ártott a képnek
és a 2193-as vonatának (C) Pintér Tamás
Kis erdőkkel tarkítva beérünk Zirc 6 vágányos állomására, itt menetrend szerint több kereszt is van naponta. Innen indul aztán a szurdokvasút illetve innen ágazik ki a dudarbányai szárnyvonal, de ez már egy másik utazás…