|
FEJLESZTÉS - FORGALOM - GÉPÉSZET - UTAZÁS - NOSZTALGIA
Utazás a Baltikum vasútjain 1. rész, Szergejek normál és széles nyomtávon Már szinte hagyomány, hogy a Nagyboldogasszony napi hosszú hétvégét fotózással töltjük. Idén sem volt ez másképp, úti célunk újra a Balti államok vasútja. Ezúttal a "szárazföldön", Lengyelországon keresztül érkeztünk. Éjszakai menetelés, akarom mondani autózás után, korán reggel értünk Ełk állomásra. Éppen a megérkezésünk pillanatában indult egy remot Szergej (a német vasutas szlengben Remo-Gagarin) a tehervonatával, amelyet egy rövid sprint után sikerült megörökíteni. A forgalmi irodában később megtudtuk, hogy a vonat Korsze felé indult. Ezek után (hajnali 6 órakor) barátságos idegenvezetőnkkel egy rövid sétát tettünk az ełk-i kisvasúti múzeumban.
Ełk, Lengyelország, 2009. május 22. (C) Steffen Pötzscher Suwałki állomását érintve érkeztünk Litvániába. Ma már mindkét ország az EU tagja, schengeni határuk szabadon átjárható. Nehéz elképzelni, hogy a '90-es évek közepén a határon még vasfüggöny húzódott, amelyen a vonat csak a síneket elzáró kapu kinyitása után, szúrós tekintető határőrök sorfala között haladhatott át. Elsőként Mockava litván határállomásra érkeztünk, ahol a lengyel és a litván Szergejek délidőben rendszeresen találkoznak. Mockava normál nyomtávú állomás, az átrakás a nem túl távoli etokai állomáson van, de ott sem nagy mennyiségek. Ma is csak néhány kocsi érkezett, amit a PKP Cargo Szergeje vitt tovább Lengyelországba.
Mockava, Litvánia, 2009. május 22. (C) Steffen Pötzscher
Mockava, Litvánia, 2009. május 22. (C) Steffen Pötzscher
Mockava > Trakiszki, Litvánia, 2009. május 22. (C) Steffen Pötzscher
A tehervonat fotózása után
etokai állomásra mentünk. Az egykor Gera fűtőházához tartozó 120 304
pályaszámú gőzös még most is itt állt, de nem a korábban megszokott helyén,
ott ugyanis egy bádoggarázst építettek. A következő állomásunk a nap végén
Kybartai, korábbi német nevén Wirballen, vasúti határállomás az
Oroszországhoz tartozó, de területileg különálló Kalinyingrádi Körzet felé.
Az orosz határ 100 évvel korábban is itt húzódott, csak akkor Oroszország a
határ keleti oldalán volt, most viszont átkerült a nyugati oldalra. A
történelem viharai nem kímélték ezt a vidéket, először a königsbergi
központú Kelet-Poroszországot kebelezte be a Szovjetunió, majd, immár
kedvező változásként Litvánia szabadult meg a szovjet uralom alól.
Königsberg ma Kalinyingrád, német szó ma már csak az emlékeiket kereső német
turisták ajkán hallatszik.
Kybartai, Litvánia, 2009. május 22. (C) Steffen Pötzscher |