CÍMLAP

FEJLESZTÉS    FORGALOM    GÉPÉSZET    UTAZÁS    NOSZTALGIA    10.VÁGÁNY

Lorászkó Balázs - Búcsú a mellékvonalaktól (3.)

Komárom - Székesfehérvár

2009. december 29.

A 2009. december 13-án életbe lépő menetrend a „személyforgalom szüneteltetésével” sújtotta a Székesfehérvár – Komárom vasútvonalat is. Érdekes mellékvonalnak nevezni egy olyan 82 kilométeres vasútvonalat, ahol az utolsó érvényes menetrend is tartalmazott távolsági gyorsvonatot, amely egy-két lassújeltől eltekintve végig 80 km/h sebességgel közlekedett. Még a tavalyi vasúti térképen is vastagított vonal jelezte ezt a viszonylatot. Az idei menetrendkönyv vonalhálózatán viszont nagy fehér űr látható a hajdanán nagy vasúthálózat helyén.

A vonal 1860-ban épült Újszőny és Székesfehérvár között. A mára „jelentőségét vesztett mellékvonal” volt az első sínpár, ami a ma is tekintélyes forgalmat bonyolító Székesfehérvárra vezetett, a Székesfehérvár – Budapest vonal is csak ezután épült ki. A következő közel húsz évben Győrből csak Székesfehérváron át lehetett Budapestre utazni. A Komárom – Székesfehérvár közötti sínpárhoz kapcsolódott Kisbérben a Pápa – Tatabánya vonal (13-as), régebben pedig Móron a pusztavámi, Bodajkon a balinkai, Moha-rakodón pedig a kincsesbányai szárnyvonal. A kisbéri csatlakozás lehetőségét a 13-as vonal bezárásáig kihasználták, így több napszakban is lehetett négy induló személyvonatot szemlélni Kisbéren.

Várakozás a negyedik vonatra... Kisbér, 2007. február 7. (C) Abelovszky Tamás

Múltidézés fotósvonattal... Kisbér, 2006. november 4. (C) Németh András

Ezen a vonalon a legkülönbözőbb járművekkel találkozhattunk. A ’80-as években főként M40-es Púposok továbbították a személykocsikat. A ’90-es években a személyvonatok rendszerint M47-es mozdonnyal húzott Bhv kocsikkal közlekedtek. Később, egészen a személyforgalom szüneteltetéséig a személyvonatokat kétrészes Bz szerelvényekkel közlekedtették. Többnyire motor + mellék összeállításban, de a poggyászteres kocsi is gyakori látvány volt errefelé. A hajnali személyvonatok gyakran közlekedtek szóló motorkocsival.

A vonalon mindig volt távolsági közlekedés. A teljesség igénye nélkül néhány: az 1941-es menetrendben Baja – Érsekújvár viszonylatú „sebessínautóbuszra” bukkanunk. A ’90-es évek végéig járt a Saxonia nemzetközi gyors Fonyód és Drezda között, amely Siófoktól autószállító kocsit is továbbított. Az egykori Csehszlovákiába is hosszú időn át járt nemzetközi vonat. Számos variáció létezett a Pécs – Győr (– Rajka) gyorsvonatra is. Ez utóbbi járat az utolsó években is közlekedett. Egyik évben győri Bhv-szerelvénnyel, máskor pécsi halberstadti kocsikkal. A vonóerőt mindig a székesfehérvári Csörgők biztosították. Egy éven át érdekesség volt a hagyományos gépek megjelenése (M41 2140, 2143, 2171, 2191). Csak az utolsó hetekre tértek vissza a remot Csörgők, de alkalmanként remot Szergej is felbukkant a szerelvény élén.

Az utolsó kereszt, menetrendváltás előtt...

Bakonysárkány, 2008. december 7. (C) Lorászkó Balázs

A Pécs-Győr gyorsvonat... Szárazrét, 2008. március 21. (C) Lorászkó Balázs

Másik érdekesség a 2007 óta erre közlekedő Győr – Siófok fürdővonat. A járat a Veszprém – Lepsény vonal bezárása óta került Komárom felé. A győri szerelvényt 2007-ben remot Dácsia (M47 1240 és M47 1322), 2008-tól Púpos (M40 201 és M40 235) vontatta. A járat nagy népszerűségnek örvendett, mind az utasok, mind a fotósok körében.

A fürdős vonat reggel... Bodajk, 2009. augusztus 21. (C) Rizsavi Tamás

...és este... Székesfehérvár, 2009. augusztus 8. (C) Garamvölgyi Ádám

A tragikus szőnyi baleset is érdekességgel szolgált. Erre terelték ugyanis az összes Inter- és EuroCity vonatot. A Csörgőkkel és Szergejekkel előfogatolt Gigantok és Taurusok tovább színesítették a vonal életét. A tehervonatokat többnyire remot, néha hagyományos Szergejek továbbítják. A forgalom figyelemre méltó. A tolatós tehervonatokra Székesfehérvárról Dácsiát, Komáromból néha Bobót adnak. A kőszállítások óta rendszeres vendégek a kék Szergejek és a külföldi dízelek, amelyek gyakran csatolva húzzák szerelvényüket. Az állomásokon, rakodókon számos ipari mozdony megtalálható. Az érdeklődőket A21-es, A23-as, A26-os és A29-es mozdonyok várják Szárazréten (MOL), Moha-rakodón (és a kincsesbányai vonalon), valamint Nagyigmánd-Bábolnán. A mohai rakodás óta magánvasúti Bobók is feltűnnek.

EC42 Szergejjel a vonalon, 2007. február 7. (C) Báder Zsolt

Kővonat érkezése Moha felől... Székesfehérvár, 2009. április 14. (C) Rizsavi Tamás

Ócskavasak..., Moha-rakodó, 2006. október 15. (C) Barta Endre

Az utolsó években öt pár személyvonat közlekedett végig a vonalon. Ezen kívül napi egy járatpár fordult meg Komárom és Kisbér között, valamint Székesfehérvár és Kisbér között. Továbbá jártak az említett szezonvonatok, ami tanítási időszakban heti egy pár Győr – Pécs gyorsot, nyaranta hétvégenként napi egy pár Győr – Siófok fürdővonatot jelentett.

A vonalon nem vezettek be ütemes menetrendet. Ennek köszönhetően a hat pár, teljes viszonylaton közlekedő járat a legkülönbözőbb vonatkereszteket produkálta. Menetrend szerinti találkozó volt Mohán, Móron, Bakonysárkányban, Kisbéren és Nagyigmánd-Bábolnán. A hajnali vonat késése esetén a mohai kereszt gyakran került a közeli Moha-rakodóra. A 2007-es menetrendváltás előtt Bodajk is bonyolított le vonatkeresztet, a többi megálló pedig nem rendelkezik egynél több vágánnyal. Csémpuszta valaha szigetperonos megálló volt, ennek nyomai ma is láthatók. Mára egy csonkán végződő rakodóvágány maradt az állomáson, de öreg menetrendekben itt is láthatunk keresztre utaló időadatokat.

A vonalon a legtöbb megállónál épület is áll. Csak táblás megálló Szárazrét, Ászár-keményítőgyár és Tárkány-Csép. Forgalmi szolgálattal ellátott épületek találhatók Mohán, Moha-rakodón, Bodajkon, Móron, Bakonysárkányban, Kisbérben és Nagyigmánd-Bábolnán. Felhagyott, vagy lakóházként működő épület áll Fehérvárcsurgón, Ászáron és Csémpusztán. Esőbeállóként szolgáló kőépület állt Szőny-délinél, de ezt az elmúlt években elbontották, helyette egy alumínium szerkezet szolgál. Az állomások közül Kisbér van a legjobb állapotban, a szépen felújított épülethez magasított peronok is tartoznak. A négy vágánynak nem is régen még funkciója volt…

Nagyigmánd-Bábolna, 2003. június 17. (C) Barta Endre

A személyforgalom szüneteltetése ebben az esetben pontos kifejezés. A teherforgalom ugyanis még jó ideig megmarad. A mohai kővonatok mellett Nagyigmándról is jár teher Komáromba. A nagyigmánd-bábolnai üzem vasútját két éve újították fel. Teljesen új pályát fektettek le és két ipari mozdonyukat Miskolcon felújíttatták.

A személyvonatok helyett napi négy pár autóbusz közlekedik. Az új viszonylat 8098 / 8624 számmal került a menetrendkönyvekbe. A buszokat fele-fele arányban az Alba és a Vértes Volán közlekedteti. A megtett távolság közel azonos, a buszok menetideje 15 perccel hosszabb. A járatokhoz vonatcsatlakozás van Komáromból Győrbe.

A vonalnak a távolsági forgalomban lehetne szerepe. Pécsről, Szekszárdról sokan utaznak Győrbe, a vonatra Sárbogárdon és Székesfehérváron is sokan szállnak fel. Vasárnaponként 17.50-kor négy busz indul Székesfehérvárról Győrbe, az emberek így is alig férnek el. A három-négy Bhv kocsi már jóval tágasabb és kényelmesebb lenne, nem is beszélve egy kénylmesebb, InterCity kocsikból álló szerelvényről. A pálya alkalmas, utas lenne, ha a vonat megfelelő időben indulna. (Az utolsó Pécs – Győr járat szombatonként, hajnali 5 előtt indult Pécsről, ráadásul Sárbogárd – Székesfehérvár között személyvonatként közlekedett.) Hétköznap napközben nem könnyű versenyezni például a Pannon Volán tágas emeletes buszaival, melyek a városok központjaiban állnak meg.

Nyáron a Győr – Balaton fürdővonatnak nagy szüksége lenne a vonalra. Először a Veszprém – Alsóörs, majd a Veszprém – Lepsény, végül a Komárom – Székesfehérvár vonal megszűnése vágta el a győrieket a strandoktól. Maradt még egy Győr – Pápa – Celldömölk – Ukk – Keszthely lehetőség, vagy egy budapesti átszállás. A hosszabb menetidő és a magasabb költségek biztosan sok győri utast tartanak vissza az egynapos nyári fürdőzésektől.

Autóbusz a síneken... Kisbér, 2007. február 7. (C) Abelovszky Tamás