FEJLESZTÉS - FORGALOM - GÉPÉSZET - UTAZÁS - NOSZTALGIA
Barta Endre
Gőzmozdonnyal a 120 éves vasúton
Budapest - Lajosmizse, 2009. szeptember 27.
A Budapest – Lajosmizse helyi érdekű vasútvonalat 120 éve, 1889. júliusában adták át a forgalomnak. Eltérve a hivatalos megfogalmazástól mondjuk inkább, hogy az érintett községek 120 éve élvezik a vasút nyújtotta előnyöket, amely fejlődésükre is döntő hatással volt. A vasút megnyitása óta egyszerűbb innen az utazás a fővárosba, ahol a környék falvainak lakói munkát találtak. A kerek évforduló megünneplését a pestszentimrei Dr. Széky Endre helytörténeti társaság kezdeményezte, a vasútvonal menti önkormányzatok és több helybéli vállalkozó támogatása nélkül azonban bizonyára nem sikerült volna ekkora vasútünnepet tartani. A gőzmozdonyos ünnepi vonat köré szervezett helyi megemlékezéseket a 120 évvel korábbi megnyitóhoz hasonlóan tömegek kísérték figyelemmel.
Pestszentimre, 2009. szeptember 27. (C) Barta Endre
Az előkészületek már hónapokkal korábban megkezdődtek. A központi ünnepségnek helyet adó Pestszentimre „nagyállomás” épületét helyi vállalkozók felújították. A forgalmi irodát, egyszerű várótermet és egy szolgálati lakást magába foglaló épület homlokzatát az eredeti állapotában hozták helyre, egyedül talán az állomásnév 70-es évek hangulatát idéző neonbetűit lehet sajnálni. Az ünnep előtt néhány héttel kertészek érkeztek, akik az állomás melletti kis parkot vették kezelésbe. A már hiányos betonkerítés helyett új drótfonatos kerítést építettek, a Vasút utcára kivezető járdát helyreállították, a padok betontorzóira új, piros léceket tettek, és még az ivókutat is rendbe hozták. Az épület melletti távközlési konténerrel biztosra mentek, a rajta éktelenkedő firkálást csak az ünnepség előtt egy nappal távolították el. És ha csak egy napra is, a kis földszintes épület ablakaiba piros muskátli került.
Az ünnepség fő látványossága természetesen az a különvonat volt, amely "minden állomáson és megállóhelyen megállt". A méltó módon feldíszített 424-es mögé tizenkét kocsit kapcsoltak, hosszabb vonatot az állomások nem is tudtak volna fogadni. A kisebb helyeken csak az utasok le- vagy felszállás céljából állt 2-3 percet, a nagyobb helyeken azonban az ünnepi szerelvényt rezesbanda, mazsorettek és az adott település polgármesterei várták.
Pestszentimre felső, 2009. szeptember 27. (C) Barta Endre
Gyál > Felsőpakony, 2009. szeptember 27. (C) Barta Endre
Az ünnepségek nagyon sok embert vonzottak, a helybéliek közül is sokan jöttek ki megnézni a gőzmozdonyt. Egy ilyen nagyszabású rendezvényt sem megszervezni, sem lebonyolítani nem könnyű feladat. Hogy mégis megvalósulhatott, jelzi az érintett önkormányzatok, szervezők és helyi vállalkozók elhivatottságát. Ezek a települések nem rendelkeznek túl sok látnivalóval, történelmi hagyománnyal, vasútjuk azonban ezek közé tartozik, és ennek megfelelő megbecsülésnek örvend. Az utasforgalom az idei kedvező változásokkal tovább nőtt, a reggeli vonatokon szabad ülőhely is alig akad. A vonatok már nem csak Kőbánya-Kispestig, hanem egészen a Nyugati pályaudvarig közlekednek, és az összevont bérlet előnyeit kihasználva egyre több pestimrei szokik rá a vasútra. Szeptembertől pedig a Siemens modern vonatai is megjelentek a 120 éves lajosmizsei vonalon.
Nem is zárhatnánk másképp ezt a napot, minthogy közeleg a 125. évforduló, és bár ezt a mait nehéz lesz túlszárnyalni, öt év múlva ennél is nagyobb felhajtást szeretnénk. Az ünnepségek során sok nagyszerű beszédet hallhattunk, legjobban mégis egy mellettem álló anyuka mondatai maradtak meg bennem: "Milyen szép ez a gőzös! Kár, hogy nem túl környezetbarát..."
Pestszentimre, 2009. szeptember 27. (C) Barta Endre