FEJLESZTÉS - FORGALOM - GÉPÉSZET - UTAZÁS - NOSZTALGIA
Desiro-búcsú a Duna-parton
Budapest, 2009. május 17.
Az Újpesti (Északi) vasúti híd felújítása miatt az esztergomi vonatok 2008. június 21-től három hónapon át a Nyugati pályaudvar helyett a szentendrei HÉV vágányain át Margit-híd felszíni megállóig közlekedtek. A nyári vágányzár kevésnek bizonyult, és bár a vasúti forgalom szeptember 21-én megindult, a hidakon még sok volt a tennivaló. A legnagyobb lemaradás az Öbölági hídon volt, de még a mederhídon is maradt olyan munka, amelyet csak vágányzárban lehet elvégezni. Óbuda és Angyalföld között 2008. novemberéig hétvégén és éjszaka is volt vágányzár, amely idén tavasszal nyolc hétvégén keresztül tovább folytatódott. Az utolsó vágányzárat az elmúlt vasárnap tartották, utoljára ekkor közlekedtek erre az esztergomi vonal megszokott járművei, a Desiro motorvonatok.
Filatorigát > Árpád híd, 2009. május 17. (C) Balázs Zsolt
Az utasok általában nem szeretik az ilyen tereléseket, vágányzárakat, nem szívesen változtatnak közlekedési szokásaikon, szeretnek a bejáratott útvonalukon utazni. Esetünkben másképp történt. Az észak-pesti régióba igyekvők kivételével az utazók többsége szép lassan megkedvelte az immár a Duna parton közlekedő járatokat. A pozitív hangok onnan fakadtak, hogy az útvonal 5 km-rel rövidebb volt, mint az eredeti. A vonat elkerülte Rákosrendezőt és a Nyugati pályaudvart, ahol sokszor 10-15 perces késéseket szedett össze. A vonatnak az Árpád hídnál az 1-es villamossal, a Margit hídnál a nagykörúti villamosokkal volt jó átszállási kapcsolata, a vasúti jegyeket pedig a Nyugati térig több BKV járaton is elfogadták. Persze adódtak néha problémák is. Előfordult, hogy a késve érkező vonatot már nem engedték be Margit hídi végállomásig, az utasok Kaszásdűlőn voltak kénytelenek leszállni, ahonnan csak a HÉV-vel utazhattak tovább. Az Árpád hídi leszállók pedig az 1-es villamos zsúfoltságára panaszkodtak.
Margit híd, 2009. május 17. (C) Balázs Zsolt
A Desiro és néhány esetben az
orosz motorvonatok megjelenése nagy feltűnést keltett a vonalon. Kezdetben a
budapestiek azt hitték, hogy a régi HÉV-kocsikat cserélik le. Megnézték,
megcsodálták de, utazásra csak kevesen vették igénybe. Az élelmesebbek a
nagy nyári kánikulában azért megtalálták, és így néhány megállót a kellemes
klímát nyújtó vonaton tehettek meg.
Vasárnaptól tehát véget ért egy fejezet az esztergomi vonal életében.
Összességében pozitívan lehet értékelni ezt az időt. Talán az illetékesekben
felvetődik a kérdés, hogy a munkanapokon érdemes lenne-e a reggeli és az
esti csúcsidőben Óbudáról a Margit híd felé beforgatni néhány szerelvényt.
Bizonyára sokak örömmel fogadnák ezt a lépést, megkímélve magukat egy
Aquincumi vonat-HÉV átszállási procedúrától.