FEJLESZTÉS - FORGALOM - GÉPÉSZET - UTAZÁS - NOSZTALGIA
Barta Endre
Kis sugarú ívek Y-aljakkal
A ThyssenKrupp tájékoztatása alapján
A kis sugarú ívek legnagyobb problémája a külső sínszál gyors kopása mellett a vágány stabilitása, amelyet hagyományos, keresztaljas felépítmény esetén csak kellően széles zúzottkő-ágyazattal, gyakori szabályozással, újabban ágyazatragasztással tudnak biztosítani. A német acélgyártó ThyssenKrupp csoport a problémára a hazai gyakorlattól eltérő, különleges megoldást kínál, amely az esztergomi vasútvonal felújítása kapcsán vált aktuálissá. A koncepció lényege a német favázas házaktól kezdve a modern acélszerkezetekig mindenhol megfigyelhető rácsos tartó elve. A nem szabványos méretű, a feladat számára széles fejjel és alacsony gerinccel tervezett I-szelvényből álló, Y-formájú acél keresztaljak a vágány számára olyan merevséget adnak, hogy egészen kis sugarú íves, hézagnélküli vágány is építhető a sín kivetődésének veszélye nélkül. A legkisebb megengedett ívsugár magyar 48-as felépítményű pályán 146 méter, de a méteres nyomtávú svájci Bremgartner – Dietikon vasúton 39 méter sugarú vágány is épült, hézagnélküli kivitelben. Az Y-aljakat felváltva építik be a pályába, aláverésük a kitérők aláverésére alkalmas gépekkel történhet. Fontos még az ágyazatváll alapos tömörítése, de ha ezt tisztességesen elvégzik, a fenntartást szinte teljesen el is lehet felejteni.
A magyar próbaszakasz az észak-balatoni vonal 1040-1043 szelvénye között, Badacsonytomajnál - hat év után is minden rendben
A nagy keretmerevség további
előnyökkel is jár. Az Y-aljakkal épített vágány nagyobb erőket képes
felvenni, ezért a zúzottkő-ágyazattal szemben már kisebbek a követelmények.
Az összehasonlítást a német B70 jelű vasbetonaljakkal épített pályára
végezték el. Az ágyazat szélessége az Y-aljak alkalmazásával 3,2 méter
helyett csak 2,6 méter, az ágyazat vastagsága 510 mm helyett csak 395 mm,
ezzel minden méteren 1,2 tonna zúzottkövet lehet megtakarítani. A méretek
csökkenése lejjebb haladva is érezteti hatását. Nem csak az alépítmény lehet
így olcsóbb, de például második vágány melléépítése esetén kevesebb terület
kisajátítása szükséges. Szűk helyen való építés esetén előfordul, hogy más
megoldás nem is létezik. A megoldás hátránya a viszonylag magas ár, ezt kell
összevetni a fenti megtakarításokkal.
Az Y-aljakat jellemzően hegyvidéki területek meglévő vasútvonalainak
átépítésekor használják. A cég referenciái ennek megfelelően leginkább
Németország, Svájc és Olaszország dél-tiroli részén találhatók, a
technológiát azonban egyre több helyen ismerik és alkalmazzák. A pozsonyi
vasúti alagutakat 15 cm vastag aszfaltrétegre fektetett Y-aljakkal újították
fel, de ugyanezzel a módszerrel készül egy Szófia melletti vasúti alagút
felújítása is. A Budapest – Esztergom vasútvonal piliscsabai alagútjában
szükséges pályaszintsüllyesztés miatt még ez a vékony felépítmény sem fér
el, ezért valószínűleg az alagút vasbeton alaplemezére erősített edilonos
felépítmény fog épülni. A Pilisvörösvár környéki, 250 méter sugarú ívek
azonban az Y-acélaljak számára ideálisak, így valószínű, hogy a rövid
badacsonytomaji próbaszakasz után nagyobb mennyiségben is találkozhatunk
velük a hazai vasúthálózaton.
A ThyssenKrupp által gyártott Y-aljakkal kapcsolatban a Műszaki Alkalmassági
Bizonyítvány bővebb és pontosabb információkkal szolgál, a dokumentáció
INNEN (18 MB) letölthető.