CÍMLAP

FEJLESZTÉS    FORGALOM    GÉPÉSZET    UTAZÁS    NOSZTALGIA    10.VÁGÁNY

Bede Péter

Egy világ a város alatt

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13.

Aki metrókedvelő, és érezni szeretné a szovjet idők föld alatti hangulatát, annak Szentpétervár - kulturális látnivalói mellett - pompás úti cél. Oroszországi látogatásomra engem is az előbbiek inspiráltak, s jóllehet Szentpétervár ,,mindössze” öt vonalból álló metróhálózata eltörpül az orosz főváros, Moszkva hatalmas metródzsungele mellett, első oroszországi utamhoz bőven elegendőnek éreztem az ötmilliós Néva parti város forgatagát.

A hálózat 1955-ös születése óta folyamatosan épülőben van, jelenleg zajlik az 5-ös vonal hosszabbítása, illetve új állomások építése. Az egyes (piros) vonal megépítésének célja a központi területek és a munkásnegyed, illetve a Kirov gyár közötti kapcsolat megteremtése volt. E vonal hűen adja vissza a sztálini kor hangulatát, a hatalmas, fényűző, csarnokszerű állomások tiszteletet parancsolóak, kialakításuknál minden részletre ügyeltek. Maximális a stílszerűség, legyen szó akár a Dosztojevszkaja állomáson látható író szobráról, akár a Szportivnaján, mozaikokból szépen kirakott sportjelenetekről, és még sorolhatnám.

A múzeumnak is beillő Avtovo állomás...

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter

Egy ősrégi, ám szépen karban tartott szerelvény. Gyártották 1963 és 1969 között... Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter

Leninszkij Proszpekt állomás...

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter

2010. március 13-án izgatottan indultam útnak, hogy végre megismerjem a csalogató orosz metró világát. A szálloda előtti hőmérő mínusz 10 °C-ot mutat, a friss hó ropog a szikrázó napsütésben. A reggeli csúcsforgalomban közelítek a Baltijszkaja metróállomáshoz (1-es vonal), a jellegzetes kék ,,M” betű alatti csapóajtókból az utcára zúdul az összetéveszthetetlen, finom meleg olajszag. A zsetonvásárlás a hosszú sor ellenére gyorsan lezajlik. A jegyként funkcionáló kis ötforintos méretű zsetonok 22 rubelbe (kb. 150 Ft) kerülnek, és korlátlan számú átszállásra jogosítanak. Én a későbbiekben vásároltam egy 10 utazásra szóló mágneskártyát, mely mindössze 185 rubelt kóstált.

Ilyen egyszerű. Tíz utazásra szóló bérlet és a zseton...

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter

Az egész metróhálózat egy zárt rendszerként működik, a bliccelés lehetetlen, hiszen minden állomáson kapuk vannak felszerelve, amik csak a zseton bedobásakor adnak szabad utat. A metrók természetesen nagyon mélyen futnak (átlagosan 50 méter), melynek itt a 3. világháborúra való készülődés mellett technikai oka is volt, jelesül a várost behálózó csatornák és a több ágra szakadó Néva. A mozgólépcsőn eltöltött idő alkalmas akár egy rövidebb novella kiolvasására is, miközben hangszórókból harsognak a különböző hirdetések. Kulturált módon mindenki a jobb oldalon áll, így aki sietők könnyen leroboghatnak. A mozgólépcsők mindkét végén szigorú tekintetű metróőrök ügyelnek a rendre. A peronon is találkozhatunk velük, ami sajnos igencsak megnehezíti a fotózást. Az állomások szépsége azonban megéri az esetleges tetten érés kockázatát is.

A stílszerű Ploretarszkaja állomása a hármas (zöld) vonalon...

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter

A Budapesten közlekedő Vízipókhoz hasonló tuningolt szerelvény

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter

Új típusú szerelvény az 5. (lila) vonalon, a menetzaj nem kisebb rajta, sőt...

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter

Az ötös (lila) vonal legújabb szakaszának végállomása. Egyelőre...

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter

A hálózaton a budapestihez hasonló, Leningrádban gyártott kocsik futnak, évjáratok szerinti változatokkal. Az 1-es vonalon nyolc kocsis szerelvények közlekednek! Itt találkozhatunk még a fa ablakkeretes változatokkal, az okkersárgára festett belső a jellegzetes menetzajjal kellemes hangulatot áraszt. A szerelvények tágasabbak, mint itthon, köszönhetően a széles nyomtávú vágányoknak. Az oroszos érzést fokozzák a gyakran, egy állomásközre felszálló árusok, akik határozott hangerővel próbálják túlordítani a menetzajt, hogy olcsó ketyeréiket értékesítsék. Az utasok meglepően fegyelmezetten metróznak Szentpéterváron, csúcsforgalomban is gond nélkül zajlik a tömegek áradata még a fontos átszállóállomásokon is. Utóbbiból jelenleg hét található, így a város szinte minden szeglete bárhonnan gyorsan elérhető.

Érdekes a vonat elé esést (ugrást) ellehetetlenítő megoldás, mely a 3-as vonalra jellemző: a peronon mindössze a kocsiajtóknál találhatók ,,üregek”, ahol szigorú vasajtók zárják el a szerelvényt a várakozóktól. A vezetőnek tehát igen precízen kell megállnia, hogy pontosan a vaskapuknál nyíljanak meg a szerelvény ajtajai. Különlegesség még a Tehnologicseszkij Insztitut állomás, ahol a kék és a piros vonal kapcsolata irányonként közös peronon létesült, leegyszerűsítve ezzel az átszállást. A feliratok, hálózati ábrák az útikönyvek riogatását megcáfolva könnyen értelmezhetők, sok helyen megtalálhatók, ráadásul még szépek is. Minden információ olvasható latin betűvel is. Az egész hálózatra jellemző a makulátlan tisztaság, a METPO feliratú takarító személyzet folyamatosan járja az állomásokat, súrolva a mozgólépcsőket és takarító géppel fényesre csiszolva a márványpadlót.

Az itt eltöltött időm nagy részét tette ki a metrózás, de megérte. Akit lázba hoz a szovjet metrókocsik süvítése, a pompázatos állomások hangulata, annak mindenképp ajánlhatom ezt a várost.

Kirovszkij Zavod (Kirov gyár) metróállomás

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter

Lenin elvtárs figyel a Kirovszkij Zavod állomásról...

Szentpétervár, Oroszország, 2010. március 13. (C) Bede Péter